Az avarok László Gyula szerint az Árpád fejedelemmel a szabírok mellé csatlakozott néhány onogur törzs korábbi törzsei, és így a kettős honfoglalásban az onogur ág kárpáti jelenlétének súlyponti tényezői. Nem járunk tehát messze a valóságtól, amikor egyes gestáink külön névvel meg sem említik őket. Minek, amikor ők is a magyarok részeivé lettek, illetve voltak is - ez már nézőpont kérdése...
Avar íj, avar íjászok, avarok
Most is a megnevezés okozza az első gondot! Kézai nem ismeri az avarokat, ahogy más korabeli magyar geszta írók sem! Mi lehet az oka, hogy az avarokat kihagyva a hun és a magyar honfoglalás azonnal egymásból következik esemény és idő szerint egyaránt? Ugyanakkor a településnevekben találunk jól értelmezhető nyomokat: a Várkony (varhun) végű települések az egész Kárpát-medencében az avarok emlékét őrzik, no és Baján kagán neve sem merült feledésbe, még személynévként is gyakori...
Azonban a kijevi krónika szerint: az avarok valójában a fekete hunok, (karahunok) és 670 környékén vonulnak be a Kárpátok közé, majd három emberöltő mulva az onogurok, majd pedig a magyarok, akik valójában a fehér hunok szabír ága, szövetségben még néhány rokon törzzsel..., de ne szaladjunk előre.
Hogy a történelmi gyökerek tisztázatlanságát tovább fokozzuk, íme egy halom nehezen megválaszolható kérdés:
Volt-e Baján kagán után igazi avar kagán, avagy a Kazár Birodalom nyugati helyőrségének számított Avaria itt a Kárpát-medencében?
Dunántúl és Erdély kétközpontú az avar-magyar hon virágzásának 300 évén keresztül! És kik laknak az Alföldön? Talán a szarmaták késői utódai? És kik Erdélyben? Ugyanazok, aki a Dunántúlon? Erdélyben?
A legvalószínűbb, hogy a hunok Attila (korabeli helyesírásban: Atilla) után itt maradt szabír-magyar ága, de annak is csak egy része, a másik a Kaukázus északi lejtőiig vonult vissza.
Városlakók, földművesek, vagy nagyállattartók? Esetleg - és ez a legvalószínűbb: mind a három egy időben. Erről mesélnek az óriási avar kori földsáncrendszerek, védelmi vonalak 100 kilométerei az Alföldön, föld-fa várak, rotundás templom építkezések, a folyószabályozás korai megvalósításai, a fejlett kézműipar, és még sok minden más, ami örökül maradta Árpád népének. Ugyanakkor az avar övveretek, és más rangjelölő ötvösmunkák részben Kazár exportból származnak, ezért is szenved törést a stílusuk a polgárháborús (fél)időben ( 780 környékén)!
Ha pedig távolabb tekintünk, akkor a Kazár birodalomban a szabírok ugyanebben az időszakban már utolsó erejükkel a perzsa agresszió ellen védik a nagy hazát, és kérdés az is, hogy ezért milyen megbecsülésben részesülnek. Mint tudjuk, a Kazár birodalom belső feszültségei több hullámban is polgárháborús helyzetet teremt még itthon is, aminek egy mással nem magyarázható sírrablási hullám az egyik, és egy a frankok irányában viseltetett érthetetlen viszony a másik bizonysága. Árulás, vagy a régi rend védelme? Nem ma tették föl ezt a kérdést először. A Kárpát-medence sorsa akkoriban is épp oly hullámzóan alakult, mint napjainkban…
Ennyi egyértelműen nehezen megválaszolható kérdés után a magam nevében tartózkodnék az avar íj megkülönböztető elnevezésétől. Tartózkodnék, hiszen a hun, és a magyar íj elemzése, vagy csak a magyar, vagy csak a hun íj leírása éppen elegendő ahhoz, hogy válaszoljunk az alapkérésre: milyen volt az avarok íja?
- Amilyen a magyaroké és amilyen a hunoké! |
Eddig 0 hozzászólás érkezett. 
Címkék:
