Kárpát-medence, Nagy-Magyarország, Trianon

A Taksony, és Géza fejedelem idején még fejedelmi szinten is önálló országrész a török időkben szinte lakatlanná vált, de ahogy ez a Magyar Korona más területein is bizonyított, a török eltakarodtával a magyarság visszatelepült a puszta sorsra jutott területekre, mert képesek voltak több generáción át megőrizni szívükben az igazi otthon a szülőföld emlékét.
A Duna – Tisza összefolyásának területe az áradásoknak köszönhetően mindig a legacélosabb búzát termelte, a legértékesebb mezőgazdasági területe volt az országnak egészen Trianonig.

A Vajdaság elnevezés, mint tájegység először a magyar polgári forradalom és szabadságharc után jött létre az itt élő szerbség autonómiatörekvéseként. Három a Magyar Királysághoz tartozó vármegyéből állott, ezek Bács Bodrog, Torontál és Szerémség (Horvátország részeként).
Az első világháború után a szerb csapatok bevonulásával a szerb öszzetételű vajdasági szkupstina megszavazta a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz való csatlakozást.
A második világháború során Bácska ismét Magyarországhoz került, míg Bánát és Szerémség német megszállás alá tartozott.
A háború végeztével Vajdaság ismét egységes területté vált. Autonóm tartományként a Szerb Szocialista Köztársaság része lett. Az 1974-ben meghozott új Jugoszláv alkotmány magas szintű autonómiát adott a tartománynak, amit 1989-ben az ún. joghurtforradalomban vesztett el.
Az 1992-es már Kis-Jugoszláv alkotmány sem szavatolt elegendő önállőságot Vajdaságnak. Az autonómia fokozatos visszanyerésére napjainkban kerül sor. Ennek egy nagyon várt előhírnöke a 2002-ben meghozott "Omnibusz-törvény", amely jelentős jogokat juttat vissza Vajdaság számára.

2002 nyarán Vajdaság Képviselőháza az újból visszanyert autonómia-jogok keretében megalkotta és elfogadta Vajdaság Autonóm Tartomány címerét. Ezt a címert ezek után kötelező érvénnyel meg kell jelentetni a Vajdasági jogkörű okmányokon.

Nagyobb térképre váltás lapozáshoz