Nyitólap > Ősmagyarok és lovaik genetikai vizsgálata - egy cikk nyomában

Ősmagyarok és lovaik genetikai vizsgálata - egy cikk nyomában

2011.01.24. - A nagyállattartó kultúra /

Eddig 0 hozzászólás érkezett.

Címkék:

Genetika, Harcművészet, Kisérleti régészet, Lótartás, Lovasíjászat, Nagyállattartó őskultúra, Őseink tudása

Az őstörténeti genetikai kutatások megindulását egészen a közelmultig lehetetlenné tette egyrészt a tudományos eszközök fejletlensége, de sokkal inkább az a politikai nyomás, mely alapvetően fajelméleti felhangokat próbált belemagyarázni egy tisztán biokémiai alapokon álló tudományos eszköztár felhasználásába. Nem véletlen tehát, hogy ez a politikai hatás a mai napig tetten érhető az őstörténeti genetikai kutatások bemutatásában.

Magyar specialitás továbbá, hogy minden más nemzettel ellentétben - csak a magyarra jellemző a deheroizálás, a múlt átmenthető értékeinek tudatos negálása.

Ősmagyarok, honfoglaló magyarok és lovaik genetikai vizsgálata (cikkelemzés)

A cikk eredetije a http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=16325 webcímwn érhető el. Megjelent: 2007. február 2. 10:15

Az alábbiakban a teljes szöveget láthatja, melyben aláhúzással különítjük el véleményünket.

A kutatást 2001 óta végzi az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézete az MTA Régészeti Intézetével karöltve. `Tíz helyen végezzük az országban a 10-11. századi temetők feltárását. Részben a klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket vizsgáljuk, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte jellemző. Emellett feltártunk néhány, ugyanebből a korból, de átlagos temetőből származó sírt is` - mondta Raskó István az MTI-nek.

Megjegyzés: régi vita tárgya a "magyar köznép" azonosítása. Nyelvünk fennmaradt, tehát koránt sem mindegy, hogy kik alkották a "köznépet". Itt tehát a vezetői réteg azonosítása eleve prekoncepció.

A kutatók eddig összesen 110 csontvázat vizsgáltak, ám mindössze 27-ből sikerült azonosításra alkalmas DNS-t nyerni. Egyrészt a mitokondriumok, a sejtek energiaszervének a DNS-ét vizsgálták, a mitokondriális DNS ugyanis kizárólag anyáról öröklődik, ezért alkalmas emberi populációk eredetének vizsgálatára. Raskó István szavai szerint a mitokondriális DNS vizsgálata akkor célszerű, amikor a feltételezések szerint nagyon kevés egyén vesz részt egy bizonyos populáció alapításában.

Megjegyzés: matematikusként csak annyit mondhatok, hogy a statisztikai halmaz kicsiny számossága egyedül akkor előnyös, hogy ha a mérési eredmény alapján kizárólag találgatni akarunk. Bizonyító ereje azonban egyenlő a nullával.

"A történeti-régészeti adatok alapján úgy gondoljuk, hogy a mai magyarság is nagyon kevés alapítóra vezethető vissza. A Kárpát-medencébe érkező törzsek nyilvánvalóan keveredtek az itt élő szlávokkal és más népcsoportokkal, ezért gondoljuk, hogy a régészeti leletek genetikai tanulmányozása közelebb visz a honfoglalás kori magyarság és az egész Kárpát-medence történetének a megértéséhez, mintha kizárólag a ma élő magyarokat és székelyeket vizsgálnánk" - közölte a professzor. Ugyanakkor 100-100 mai magyar és Korondon élő székely hajszálaiból is meghatározták a mitokondriális DNS-t és ezt összehasonlították a honfoglalás kori adatokkal.

Megjegyzés: a honfoglalók kevesen voltak kezdetű előfeltevések kedvenc gondolatai a finn-ugor származás híveinek. Természetesen ők azok, akik szerint "mindent a szlávoktól vettünk át" Íme itt is ezt olvassuk, és természtetesen itt is a gombhoz varrják a kabátot.

Mint kiderült, a klasszikus honfoglalás kori sírokban nyugvóknál nagyon jelentékeny az ázsiai eredetű anyai öröklődés. Ezekben a csontokban ugyanakkor nagyon lényeges európai elemeket találtak, ami azt is alátámasztja, hogy a honfoglaló törzsek vándorlásuk során szláv és török népekkel keveredtek. "A köznépi temetőkből származó csontvázak és a mai magyar és székely népesség esetében viszont mindössze 5 százalékos ázsiai eredetű vérvonalat tudunk kimutatni, a többi pedig európai, balkáni eredetű. Tehát a klasszikus honfoglalók által behozott anyai vérvonal gyakorlatilag felhígult az itt élők genetikai állományával, és ez is alátámasztja, hogy viszonylag kevés számú honfoglaló érkezett a Kárpát-medencébe" - mondta Raskó István.

Megjegyzés: itt (a kötelező "keveredésen" túl) csak egy sarkalatos gond van: mit tekintünk ázsiainak? Mert európai fehérembert a szkíták közt is találni bőven, ahogy ezt a belsőázsiai 3000 éves szőke és kékszemű múmiák bizonyítják (a leletekről már 100 éve tudhatnának a finn-ugor elméletek hívei.

Az apai öröklődés vizsgálatakor az Y kromoszóma egyetlen eltérésére, a dél-uráli bélyegre (markerre) voltak kiváncsiak. "Ez a marker a dél-uráli népeknél, akik a feltételezések szerint az ősmagyarság rokonai, 60 százalékos gyakorisággal fordul elő a férfiaknál. A finneknél és az északi finnugor népcsoportoknál pedig 15-20 százalékos az előfordulása. A mai magyar és székely férfiaknál viszont a kétszáz vizsgált személyből mindössze egynél fedeztük fel az eltérést" - mondta. A férfi csontvázak esetében viszont 4-ből háromnál megtalálható az eltérés, ami bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarok jelentős része uráli eredetű.

Megjegyzés: megint a "feltételezések szerint"! Azonban figyeljünk, -a finneknél még így is csak 15%!!!

"A mai magyar és székely férfiaknál az Y kromoszóma olyan variációjára bukkantunk, amely a neolitikumban, a földművelés elterjedésekor Európába érkezett népességre volt jellemző. A Balkánon élő törökök közvetítésével ért ide. Ez a variáció a mai magyaroknál és székelyeknél nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a környező népeknél, és meggyőződésünk, nemcsak a 150 éves török hódoltságnak köszönhető, hanem sokkal korábban megjelenhetett" - mondta a tudós.

Megjegyzés: sajnos ez így nagyon zavaros! Gondoljuk át: akkor most a törökök mikor is voltak először jelen? tudtunkkal a később türk népek néven emlegetet rokon, vagy részben velünk egyező népek először a szkíta-szarmata honfoglaláskor jelentek meg a Kárpátok közt. És ez nem a neolitikum! Ugyanakkor igaz, hogy a tatárlakai rovásírások kora 6000 évre tehető, ezért (is) feltételezhető egy autochon magyar továbbélés már az "idők kezdeteitől"... Arról már nem is beszélve, hogy a török hódoltság pontosan Erdélyt és a Felvidéket hagyta érintetlenül!

A kutatók megvizsgálták a lócsontvázakat is. Mint kiderült, a közhiedelemmel ellentétben a honfoglalás kori törzsek nem az alacsony, a mai hucul, vagy Przsevalszkij-lovakhoz hasonlatos lovakon érkeztek. "Azt találtuk, hogy lovaik megegyeztek a mai Türkmenisztánban található akhal teke fajtával. A középkorban ezek a lovak Rolls Royce-nak számítottak, ugyanis nagyon kevés táplálékkal napi 120-130 kilométer megtételére voltak képesek" - mutatott rá Raskó István.

Megjegyzés: nos, a fentiek után nem tudunk mást mondani: kezeljük óvatosan a cikk következtetéseit!

(Múlt-kor/MTI)

És akkor egy film a magyarok lováról. Szerintünk. Érzelmi kérdés? Meglehet...: